Az Európai Unió biztosának javaslata szerint a gázai háború miatt az európai sporteseményeken bojkottot kellene hirdetni az izraeli sportolók ellen – írta hétfőn a Politico.
„Úgy gondolom, hogy a sporteseményeken nincs helye azoknak, akik nem osztják értékeinket” – nyilatkozta Glenn Micallef, az Európai Bizottság generációk közötti méltányosságért, ifjúságért, kultúráért és sportért felelős biztosa a Politico kérdésére, hogy Izrael ellen szankciókat kell-e alkalmazni a sportban a háború miatt – írja a JNS.
„Ezek a helyszínek nagy színpadok a politikai üzeneteknek, olyan színpadok, ahol az Unióban képviselt értékeinket kell hirdetnünk, és ahol azoknak kell helyet adnunk, akik általában hasonló értékeket képviselnek, mint mi”
– mondta a máltai származású Micallef.
Nemrég Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök felszólított az Eurovíziós Dalfesztivált, hogy tiltsák el Izraelt a jövőbeli dalversenyektől. Izrael a második helyen végzett az idei versenyen. Yuval Raphael, az izraeli induló a Nova fesztviváli mészárlás túlélője volt.
„A sport egy eszköz, amelyet a béke előmozdítására használunk, és amelyen keresztül elősegítjük az emberi jogok érvényesülését” – mondta Micallef. „Másrészt a sportmozgalom autonóm, és saját döntéseket hoz” – jegyezte meg Micallef. „De kötelességünk és felelősségünk, hogy beszéljünk ezekről a kérdésekről, és kifejezzük az érzéseinket.”
Izrael az elmúlt hetekben egyre nagyobb nyomás alá került Európa részéről és az EU úgy döntött, hogy felülvizsgálja az Európával és Izraellel kötött, a politikai és gazdasági kapcsolatokról szóló egyezményt.
Izrael már korábban is szembesült bojkottfelhívásokkal, amelyek az ország nemzetközi sporteseményeken való részvételét célozták. A Palesztin Labdarúgó-szövetség elnöke, Jibril Rajoub többször is megpróbálta kizárni Izraelt a FIFA-ból.
Ezt is ajánljuk a témában
„A túlélésem azzal a felelősséggel járt, hogy beszámoljak a világnak arról, ami történt” – mondta a jazidi származású Nadia a Mandinernek. Interjú.
Fotó: FRANCK FIFE / AFP
A francia lap arról számolt be, hogy Budapest már csak öt ország támogatását élvezi.
A miniszter kifejtette, hogy a magyar kormány határozottan védekezik a migránsáradattal szemben.
Az amerikai elnök nem húzza tovább az időt, két héten belül választ vár.
A Magyar Nemzet munkatársa véleménycikkében arra is felhívta a figyelmet, hogy nagy kérdés, Ukrajna szövetségesei miből akarják újraépíteni a háború sújtotta országot.
Hiányzik a négyötödös többség.
Május 29–30-án rendezi meg az Alapjogokért Központ Budapesten a negyedik CPAC Hungaryt, amely mára nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi jobboldal egyik legfontosabb éves rendezvényévé vált. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök, és minden évben érkeznek külföldi sztárelőadók, hogy a konzervatívok előtt álló kihívásokról beszéljenek. Melyek a konferencia legfontosabb céljai? Hol tart a jobboldali reneszánsz a világban? Hogyan alakultak a magyar–amerikai kapcsolatok az utóbbi időben? Fókuszban a CPAC.
Donald Trump hatalomra kerülése óta rekordsebességgel jöttek rendbe a magyar–amerikai kapcsolatok, s ez megágyaz a még ez évben várható nagy közös gazdasági csomagnak.
Európában is elindult a józan ész forradalma, csak ezt a liberális, globalista elit még megpróbálja visszanyomni – mondja Szánthó Miklós. Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával a CPAC Hungaryről, Orbán Viktorról és az impulzusvásárló ellenzéki szavazókról.
